A hexameter nem termel áramot:
Ki építené újra a világot a romokból?

Játsszunk el egy sötét, de tisztító erejű gondolatkísérlettel. Tegyük fel, hogy a geopolitikai feszültségek elszakadnak, és egy globális konfliktus visszaküldi a civilizációt a kőkorszakba. Nincs internet. Nincs elektromos hálózat. Nincs központi vízellátás. A boltok polcai üresek.

A porfelhő leülepedése után két embercsoport áll a romokon.

Az egyik csoport a magyar oktatási rendszer büszkesége: azok, akik ötösre érettségiztek magyarból és történelemből, fejből tudják a Himnusz elemzését, és ismerik a felvilágosodás összes filozófiai irányzatát. De a fizikát nem értették, a kémiát utálták, a technika órán pedig csak beszélgettek.

A másik csoport a kockák. Azok, akiket lenéztek, mert nem tudtak szépen fogalmazni. Akik a pad alatt áramköröket rajzoltak, akik értik Ohm törvényét, akik tudják, hogyan működik egy belső égésű motor, és akik tisztában vannak a termodinamika alapjaival.

A kérdés egyszerű: Melyik csoport fogja túlélni az első telet? És melyik fogja újraépíteni a civilizációt?

A szavak emberei: a felesleges elit

A humán értelmiségi a romokon állva gyönyörűen meg tudja majd fogalmazni a tragédia mélységét. Tud idézni Radnótitól a pusztulásról. De amikor lemegy a nap, és a hőmérséklet fagypont alá süllyed, a metaforák nem adnak meleget.

Nem tudják, hogyan kell vizet tisztítani, ezért betegek lesznek.

Nem tudják, hogyan kell áramot generálni egy patakból és egy régi generátorból, ezért sötétben maradnak.

Nem értik a statikát, ezért a menedékük rájuk dől.

Az ő tudásuk kontextus-függő. Csak egy működő, kényelmes, jóléti társadalomban van értéke. Ők a társadalom díszei, a hab a tortán. De ha nincs torta, a hab csak egy ragacsos paca a földön.

A tettek emberei: a valóság mérnökei

A mérnök, a fizikus, a technikus nem a szavakkal foglalkozik, hanem az objektív valósággal. A fizika törvényei nem változnak meg attól, hogy összeomlott a tőzsde vagy a kormány. A gravitáció, az elektromosság, a kémiai reakciók ugyanúgy működnek.

És aki ismeri ezeket a törvényeket, az Istenné válik a romok között.

Ő tudja, hogy a rézdrót és a mágnes mozgása áramot szül (Faraday-törvény). Lesz világítása.

Ő tudja, hogyan működik az áttétel, hogyan lehet megsokszorozni az erőt. Lesznek gépei.

Ő érti a biológiát és a kémiát. Lesz gyógyszere és tiszta vize.

Ők nem a kultúrát elemzik, hanem az infrastruktúrát teremtik meg. Azt az alapot, amin az élet egyáltalán lehetséges.

Az oktatás bűne: a piramis feje tetejére állítása

A magyar oktatás tragédiája, hogy elhitette a generációkkal: a műveltség egyenlő az irodalmi és történelmi lexikális tudással. Hogy ciki nem tudni, ki írta a Bánk bánt, de teljesen elfogadható, sőt, humán beállítottság kérdése, ha valaki nem tudja, mi a különbség a Volt és az Amper között.

Ez nem csak hiba. Ez öngyilkosság.

Egy olyan társadalmat építünk, ami tele van ékesszóló, de cselekvésképtelen emberekkel. Olyanokkal, akik tudják, hogyan kell vitatkozni a Facebookon, de éhen halnának, ha a szupermarket bezárna, mert nem értik a világ fizikai működését.

Konklúzió: a fizika az univerzum nyelve

Ha újra kellene építeni a világot, az első könyv, amit a könyvtár romjai alól kimentenénk, nem a Biblia lenne, és nem is Petőfi összes. Hanem egy Fizika tankönyv.

Mert a vers szép, és a léleknek kell. De a fizika az, ami életben tartja a testet, hogy legyen miben laknia a léleknek.

Amíg az iskolában fontosabb az időmértékes verselés, mint az elektromosságtan, addig mi nem a jövő építőit neveljük, hanem a jövő áldozatait. A mérnökök fogják örökölni a Földet, egyszerűen azért, mert ők az egyetlenek, akik tudják, hogyan kell működtetni azt.